A Fertő tó szemben pl. a Balatonnal halbiológiai szempontból nem tartozik a jól feltárt vízterületeink közé, amit többek között társadalmi, történelmi, gazdaság történeti okokkal magyarázható. Hasonló okokkal magyarázhatók a Fertő tóra, most már közismerten káros hatással bíró idegen fajokkal történő népesítések is.

Napjainkra ezek a társadalmi, gazdasági tényezők átalakultak, mind inkább a természetvédelem, az okszerű tájhasználat és nem utolsó sorban a túrizmus kerül előtérbe. Ezek az új igények mind inkább meg fogják majd követelni a tó minél mélyebb és szélesebb körű feltárását a halak vonatkozásában is.

Rácz Ernő az ÉDUKÖVIZIG nyugalmazott munkatársa a Fertő, Hanság, Duna c. kéziratában így jellemzi a Fertő halászatát, halállományát ”A Fertő bőven adott az itt élőknek halat, a legtömegesebben a ponty fordult elő, de szépen volt harcsa és csuka is, ez utóbbi leginkább a pomogyi nádasokban élt. A medence mosoni részein gyakori volt a kárász, (innen ered a Kárásztó név), míg a déli oldal vízfolyásait a keszeg, (Keszegér) látogatta. Az árvizek alkalmával igen értékes dunai halak például lazac maradtak vissza a hansági tavakban.”

Teljes anyag PDF formátumban: Hal-Halászat