Vizes élőhelyek világnapja

1971. február 2-án Iránban Ramsar városában írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló megállapodást, amely konvencióhoz hazánk 1979-ben csatlakozott. Az un. Ramsari területeknek a célja kezdetben azon vizes élőhelyeknek a védelme volt, amelyek jelentős szerepet játszottak a madarak vándorlása során. Ezt a védelmet aztán idővel kiszélesítették és általános jelleggel a jelentős természetvédelmi értékkel bíró más vizes élőhelyek is megkaphatták ezt a címet. Az egyezményt aláíró országok száma mára 130 fölé emelkedett, hatálya alá tartozó összes vizes terület pedig meghaladja a százmillió négyzetkilométert.

A természetvédelmi egyezménynek a tiszteletére, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a vizes élőhelyek fontosságára a konvenció aláírásának napját, február 2-át, 2003 óta világszerte a vizes élőhelyek világnapjává tették.
E jeles nap alkalmából a Gyirmóti Általános Művelődési Központ már több éve rendez vetélkedőt általános iskolások számára, mely keretében Igazgatóságunkat kérték fel, hogy a vetélkedőt megelőzően tartson egy ismeretterjesztő előadást. Igazgatóságunk képviseletében Keserü Balázs és Tóth Ildikó diavetítéssel színesített bemutatót tartanak.

Ramsari területek az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az egyezményhez azon országok csatlakozhattak, akik vállalták, hogy legalább egy területet bejelentenek a listára a ramsari kritériumok alapján, s gondoskodnak ezen területek védelméről, fenntartható hasznosításukról, úgy hogy azok ökológiai jellegét ne befolyásolják. Az egyezmény a vizes élőhelyekre meglehetősen tág megfogalmazást ad. Vizes élőhelynek tekinti azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Így az egyezmény értelmében vizes területnek számítanak a „mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek avagy félsósak (brakkvíz) és sósak ide értve azon tengeri területeket, melyek mélysége nem haladja meg a hat métert apály idején. Továbbá magukba foglalhatják a parti, tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket és apály idején hat méternél mélyebb tengervíz testeket is, melyek a vizes élőhely területén belül vannak.”

Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot. Hazánk 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő tavat, a Tatai (Öreg)-tavat, a Balatont, a Baradla barlangrendszert, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé, majd 2003-ig további négy terület került felvételre. Így jelenleg hazánkban 23 terület került bejegyzésre a ramsari területek közé. Igazgatóságunk (ÉDUKÖVIZIG) területén két ramsari terület található: a Fertő tó és a Tatai (Öreg)-tó.

A Fertő tó 1989 márciusa óta szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében. A tó területe 315 km2, melyből 240 km2 Ausztria területéhez, míg 75 km2 Magyarország területéhez tartozik. A tavat 180 km2 nagyságú nádövezet veszi körül, amely Közép-Európa legnagyobb zárt nádassal borított területe.

A tó környékén, több helyen vizes élőhely rekonstrukció folyik, amelyek fontos élő-, táplálkozási-, pihenő-helyeket biztosítanak a vonuló és telelő vízimadaraknak, s egyben fontos élőhelyei számos bennszülött növényfajnak is.

A Tatai (Öreg)-tó 1989 óta Ramsari terület. A tó Tata központjában található. Területe 269 hektár. A tavat rendszeresen használják fürdőzésre, országos és nemzetközi vízisport-versenyek helyszíneként, valamint halászat, halgazdálkodás céljára is. Mindezek mellett a tó Európa-hírű vízimadár-gyülekező hely. Mind a vonuló és telelő vízimadarak számára jelentős pihenőhely. A vonulási időszakban naponta akár több mint 20.000 madár található a tavon.

 

vissza